Gázkészülék gázvezeték bővebben
Minden gázkészüléket, amit fűtésre használunk, gázkazánnak hívunk.
Két fő csoportot különböztetünk meg.
1 Nyílt égésterű készülék
Ezek a hagyományos készülékek, az égéshez szükséges levegőt abból a helységből nyerik ahol elhelyezték. Veszélye az, hogy az égéstermék elvezetését csak a gravitációs légáramlás biztosítja, így meghibásodás esetén égéstermék visszaáramlás fordulhat elő, mely CO mérgezéshez vezethet! Ezekkel tele van a média.
2 Zárt égésterű készülék
A korszerű készülékekben, az égés zárt rendszerben történik, ami a lakótérrel semmilyen közvetlen kapcsolata nincs. Az égéshez szükséges levegőt, az épületen kívülről nyerik, így nem fordulhat elő füstgáz visszaáramlás.
2 / A
Turbós készülék
A zárt rendszer miatt, ventilátor segítségével szívja be az égéstérbe a friss levegőt, és juttatja a szabadba az égésterméket. Ezért teljesen zárt, jól tömítő kéményre van szükség a használatához.
A friss levegő beszívás, és az égéstermék kifújás úgynevezett cső a csőben rendszerrel történik. Ennek lényege, hogy a nagyobb átmérőjű csövön szívja be a friss levegőt, aminek a belsejében egy kisebb átmérőjű cső van, amin az égéstermék távozik. A hidegebb friss levegőt felmelegíti kisebb forró cső, így kevesebb energia kell az égés fenntartásához, ezért ezek a készülékek jobb hatásfokkal működnek, mint a hagyományos készülékek. A gáz égése során vízgőz keletkezik, ami károsíthatja a kazán alumíniumból készült hőcserélőjét, amibe a fűtési vizet melegíti. A vízgőz lecsapódását elkerülendő, magas Kb: 140 fokos a füstgáz, hőfoka, ami a kazánból távozik. Ez rengeteg hő elvesztésével jár.
Sok készüléket szerelnek kémény nélkül a falra (parapet szerelés), illetve az égésterméket kéménybe vezetik, de a friss levegőt másik ágon a falba fúrt lyukon keresztül szívják be. Kényszerből elfogadható megoldás, mely teljesen üzembiztos, de a készülék hatásfoka csökken ezzel a megoldással. Mértékét sokan bagatellizálják, saját tapasztalatom mást mond. Ezért mindenkinek azt ajánlom, alternatívaként ne fogadja el, ez csak kompromisszumos megoldás lehet.
2 / B
Kondenzációs készülék
Ez a megoldás a turbós készülék továbbfejlesztése. Ugyan úgy ventilátor segítségével szívja be a friss levegőt, és fújja ki az égésterméket. Mechanikailag, füstelvezetés és légbeszívás szempontjából nagyjából megegyezik a turbós készülékkel. A hőcserélőt alumínium helyett rozsdamenetes acélból készítik, amit nem károsít a kondenzátum. A keletkező kondenzvizet összegyűjti és egy erre a célra készült nyíláson keresztül kivezeti.
A rendszer csak akkor működik így, ha a fűtési meleg víz hőfoka is alacsony. A padló és falfűtések esetén az elmenő víz nem haladja meg a 40 fokot, és a visszatérő 25- 30 fok körül van. Ez a rendszer tökéletesen együttműködtethető.
A radiátoros fűtések 60 fokos elmenő és 40 fokos visszatérő víz használatára vannak tervezve. A téli nagy hidegekben akár a 70 fokot is túllépheti az elmenő víz hőfoka.
Ilyen magas hőfokú fűtési víz előállítatásakor olyan nagy mennyiségű gázt kell elégetni, hogy a füstgáz hőfoka eléri a 140 fokot. Tehát a kondenzációs kazán rendszeréből adódó előnye elvész a turbóssal szemben. Erre is sokan mondják, hogy ez elenyésző mennyiség, ahhoz az előnyhöz képest, amit a kondenzációs kazán megbízhatósága, hosszabb élettartama nyújt.
Véleményem szerint a radiátoros fűtéshez nem szabad kondenzációs kazánt alkalmazni.
A kazánokat kiegészítik beépített víztárolóval is. Előnye, hogy nem kell várni, míg az átfolyós rendszer felmelegíti a vizet, azonnal melegvíz folyik belőle, hasonlóan a melegvíztároló bojlerekhez. A falban vagy falon kívül lévő vízvezeték hosszától függően, továbbra is várni kell, míg a csapból melegvíz kezd folyni. Ezt a problémát dupla melegvíz vezetékkel, és a dupla vízcsőben a melegvíz keringetésével lehet kiküszöbölni.