Tervezésről bővebben

Alapvetően két terv szükséges a kivitelezés megkezdéséhez. 

            Első a látványterv:

A belsőépítész, lakberendező kollégánk személyes találkozó alkalmával tájékozódik az Ön és az érintettek igényeiről, ízlésvilágáról. Ennek alapján 3D tervezőprogram segítségével Elkészíti az előzetes látványterveket, melyeket bemutatunk.

Az Ön véleménye alapján, a belsőépítészeti látványterven módosítja azokat a kialakításokat, melyeket Ön kér. Ezek az esetleges módosítások mindaddig folytatjuk, míg a látványterv elnyeri az Ön tetszését. Így már a kezdetek kezdetén valóságszerűen láthatja hogyan fog kinézni, otthona, a munkák befejése után. Egyszerűbb a „papíron radírozni”, mint az újonnan épített falat bontani, vagy a megvásárolt berendezési tárgyakat cserélni az üzletekben. A látványtervben pontosan ki van dolgozva, le van rajzolva a lakás tervezett megjelenése. Ennek birtokában nem fordulhat elő, hogy mást képzelt el a kivitelező, mint a megrendelő.

  

A látványterv elfogadása után tudjuk elkészíteni a kiviteli tervet.

A kiviteli terv tartalmazza a beépítésre kerülő anyagok pontos mennyiségét, gyártóját, elnevezését, típusszámát méretét. Nincsenek félreértések, hogy miért lett olcsó, gyengébb minőségű anyag beépítve, mint amire a megrendelő gondolt.

Sok felesleges idegőrlő vita elkerülhető amennyiben nem csak szóban és a fejekben, hanem írásban is rögzítve vannak a tervek.

 

A látványterv és a kiviteli terv együttesen a tervdokumentáció. A tervdokumentációt bármelyik építőipari vállalkozás használni tudja. Ezek alapján lehet pontos árajánlatot kérni a kivitelezésre. Segítségével nem érheti meglepetés a megrendelőt, hogy az eredeti betervezett bekerülési költséget túllépték a kivitelezés során.

  

Miért kell papíron rögzíteni a terveket, miért nem lehet megbeszélni szóban? Ennek megértésére képzeljük el a következő nem ritkán előforduló szituációt.

 

Este a munkálatokat ellenőrző megrendelő közli a kivitelezővel, hogy azt a munkát, melyet egész nap végzett Ő nem így képzelte el. Nem erre a motívumra gondolt, és a szín sem az, amit kért, ráadásul nem ilyen anyagot beszéltek meg. (Arról, hogy kinek van igaza, és ki álja a plusz költségeket, ne is beszéljünk.) Mindketten meg vannak győződve a saját igazukról. Valahogy ezt a konfliktust fel kell oldani, hiszen közös érdek a munka folytatása. Ebből a helyzetből lesz a kompromisszum, ami senkinek sem jó. Marad a tüske, a feszültség, és a következő szakmai megbeszélést már negatív előítélettel kezdik mindketten. Jó esetben csak a háta mögött szidja mindkettő a másikat, rosszabb esetben a bíróságon végződik a félreértés.