Ablakokról általában

 

     Érdemes egy kis kitérőt tenni, hogy megismerjük a fa előkészítését, felhasználhatóságát, hogy láthassuk hogyan készültek hagyományos ablakaink.

 

     Hazákban a II. világháború elötti időszakig aki tehette magas gyantatartalmú vörösfenyőből készült faablakot és a faajtót építetett be. Pénzszűkében lévők már ekkor is borovi fenyőt hsználtak. Csak az egyenes egészséges fa használható fel, mivel ezekben a szálak kevésbé kanyarognak, kisebb a vetemedés lehetősége, és jobb a megmunkálhatóságuk. A régi ablakok szárnyai egy darab fából készültek, melyet évekig természetes módon szárítottak, hogy vetemedésmentesek legyenek. Nagy szakértelem szükséges a megfelelő anyag kiválogatásához, ami nem mindig sikerült tökéletesen. A válogatásba sokszor a gazdasági helyzet is beleszólt. 

 Az sem mindegy, hogy melyik részéből mi készül. A képen látható modell szemlélteti, a felhasználhatóságot. 

  

     A gyártást kisebb nagyobb műhelyekben, manufakturális technológiával végezték, akkor modernnek számító kivitelben, általában magas minőségben. 

     Klasszikus ablak, ajtó elegáns és megfelelő karbantartás mellett tartós. A kornak megfelelő légzárást gyalulásos illesztéssel érték el. A vizet elterelték az hézagoktól, hogy ne folyjék be. Hegyes szögek és 15 mm-nél vékonyabb élek nem voltak. Festését ecsetteléssel végezték, mellyel alaposan bedolgozták a felületbe az olaj alapú anyagot. Ezt a széles felületek lehetővé tették. A zárszerkezetek kovács és lakatos munkák voltak, kizárólag vasból készültek, hosszú hibamentes használatot biztosítva. Az ablakgyártásokhoz felhasznált anyagmennyiség többszöröse volt a statikailag indokoltnál. Ennek a technológiának köszönhetően, a hagyományos ablakok akkor is hosszú ideig hibátlanul működtek, (legfeljebb javítani kellett rajtuk) ha csak ritkán festették őket.  A 3 mm vastag üveget ablakos gittel rögzítették a szárnyakba.

      Ma már ezzel a technológiával csak a régi ablakok javítását, pótlását, és műemlék-épületekhez után gyártásokat készítenek.

     Egyre többen egyre nagyobb lakásokba költöztek. Már nem elégedtek meg az apró ablakokkal, hanem nagyméretű sok fényt bebocsátó ablakokat kértek lakásaikba, házaikba. A megnövekedett mennyiségi igényekkel nem tudott lépést tartani a minőség. Nem állt az ország rendelkezésére megfelelő mennyiségű jó minőségű épületfa. Egyre csökkent, a raktárakban szárított fa mennyisége, melyet nem tudtak visszapótolni. A gyártóüzemek nem tudtak kellő mennyiségben megfelelő színvonalú nyílászárót gyártani. A megfelelő alapanyag hiánya mellett a dolgozók képzettsége, is az okok között szerepelt. A körülmények változását a piac nem fogadta el, továbbra is jó minőségű ablakot akart vásárolni. Ez csak úgy volt megoldható, hogy a gyártók teljes technológiai váltást végeztek, modernizálták az ablakgyártást.